Életmód

Tényleg a pokolból érkezett a grincsfa?

Hagyjuk meg mindenkinek a választás szabadságát.

Gúzsba köti a karácsonyt, negatív töltése van, a csúcsa lefelé, a pokolba mutat: annyi rosszat elmondtak már a grincsfáról az utóbbi időben. A nálunk is egyre népszerűbb dekoráció nem csak beltéren, például az előtérben, de a bejárat körül is jó mutat és egyszerű elkészíteni. Vajon mit vétett, hogy egyesek ennyire kiakadtak rajta?

View this post on Instagram

#grincsfa #grinch #manófa #karácsony #christmas #dekoráció #kreativ #éncsináltam

A post shared by Gabriella Póth (@gabbpo93) on

https://www.instagram.com/p/BqqDJ0BhNIO/

A grincsfa vagy manófa Amerikából származik, egészen pontosan Dr. Seuss, azaz Theodor Seuss Geisel német származású amerikai író, karikaturista 1957-ben írta meg az eredetileg gyermekeknek szánt képeskönyvét, A Grincset. Ebben a könyvben (amelynek megfilmesített változatát mind jól ismerjük) a Grincs nevű zöld színű, szőrös lény rondít bele az ünnepbe. Ő ugyanis utálja a karácsonyt, ezért nem is tartja. Utálja, mivel nem megszokott külseje miatt a városka “jólelkű” lakói szépen lassan elüldözték a közösségből.  Ugye már kezded érteni a Grincs indulatait? Hogyan éreztél volna a helyében?

Egy kislánynak azonban mégis sikerül rábeszélnie az ünneplésre, ám a városka polgármestere vérig sérti a zöld manót azzal, hogy – nem túl empatikusan – borotvát ad neki ajándékba, ismét felhívva a figyelmet eltérő külsejére. Nem túl keresztényi cselekedet, igaz?

A Grincs ezen annyira felbőszül, hogy úgy dönt, ellopja a lakóktól a karácsonyt. El is cseni az összes karácsonyfát, karácsonyi dekorációt, égőket, ajándékokat, de bosszúja mégsem sikerül, mert a városka lakói akkor is tovább ünnepelnek és énekelnek, hiszen a karácsony nem a tárgyakban, hanem a szívekben él. Végül a Grincs is meghatódik, kölcsönösen megbocsátanak egymásnak és meghív mindenkit a barlangjába.

A grincsfa, amely önálló életre kelt ebből a könyvből, tulajdonképpen egy megkötözött fenyő – csak így fért bele a zsákba az ellopott karácsonyfa. Természetesen hosszan lehet keresgélni a „jeleket”: a koszorú az örökkévalóságot jelképezi, a gyertyák a fényt, ezzel szemben a grincsfa a pokolba mutat és fény sincs rajta… de érdemesebb meghagyni mindenkinek a választás szabadságát. Legyen inkább az elfogadás és a tolerancia jelképe, hiszen ha nem lett volna kirekesztés és csúfolódás, a manó sem lopta volna el a karácsonyt.

Az sem mellékes, hogy a grincsfa nem az adventi koszorúnk helyére kerül, hanem egy mutatós dekoráció a bejáratnál. Akár saját kezűleg is elkészíthetjük örökzöldből (főként zanótból szokták), szalagokkal, termésekkel díszíthetjük.

https://www.instagram.com/p/BcXZlGlh6a_/

Arról nem is beszélve, hogy a karácsonyfa állítás sem keresztény hagyomány, hanem vélhetően egy ókori pogány szokás újjászületése.  Életfákra az egyiptomi, kínai és a zsidó kultúrában, kelta, germán mítoszokban egyaránt találhatunk utalást. Vajon mit szóltak volna a Facebookozó tömegek, ha 1824-ben meglátják az első itthon állított fát Brunszvik Teréz posztjában?!

Ha kedvet kaptunk a grincsfa elkészítéséhez, de segítségre van szükségünk, nézzünk körbe: virágboltok, művelődési házak is szerveznek kézműves délutánokat, illetve az alábbi cikkekből is gyűjthetsz ötleteket:

Ha grincsfát készítenél, de nem tudod, hogyan kell
Így készül a különleges grincsfa lépésről lépésre
Gyorsan elkészíthető aprócska grincs: a legbájosabb karácsonyi dekoráció

Toleranciára fel!



Címke: karácsony