Egy szép kert szemet gyönyörködtető látvány. Akinek van kertje, az tudja csak, hogy mennyi foglalkozást, törődést igényel a puha, zöld gyep, az illatozó virágok, az árnyékot adó fák, a gyógynövények, a finom, friss zöldségek és gyümölcsök. A munkának azonban nem csak a csodaszép környezet az eredménye, számos jótékony testi-lelki hatás is jutalma a kertészkedőknek. Minderről Megyeri Szabolcs kertésszel beszélgettünk.
Munkahelyről a kertbe
Tavasz elejétől ősz végéig jórészt nincs szabadideje a kerttulajdonosoknak. Ha azt akarják, hogy szép és jól termő legyen a kertjük, akkor az mindennapos foglalkozást igényel. A kertben mindig van tennivaló: fűszellőztetés-és nyírás, trágyázás, ültetés, metszés, gazolás, locsolás, esetenként permetezés, a termés betakarítása.
Különösen a nyugdíjas éveket szépíti meg a kertben való időtöltés, ez az az időszak, amikor már bátran ültetnek több ápolást igénylő növényeket is, s több gyümölcsöt és zöldséget termesztenek, mert több a szabadidejük. És milyen jól teszik! Kutatások alátámasztják: többnyire jobb egészségi állapotban vannak azok az idősek, akik rendszeresen kertészkednek.
Edzés kesztyűben, metszőollóval
Séta a kertben bokortól fáig, virágtól a magaságyásig. Séta a fűnyíróval. Guggolás gazoláskor, hajolgatás eper-és virágszedéskor, illetve metszés közben. Nyújtózkodás a fa ágaihoz. Csak néhány, a kertben nap mint nap végrehajtott gyakorlatok közül, s a nehezebb, nagyobb fizikai aktivitást igénylő ásást, gereblyézést még nem is említettük. Mindez felér egy könnyű, kis intenzitású sportedzéssel. A kertészkedés ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az izmok ne tunyuljanak el, rugalmasak maradjanak, a csontok pedig erősek. Összességében a napi mozgást, a fittséget, a testi egészséget garantálja a kertészkedés – sorolja a zöldben való munka testre gyakorolt jótékony hatásait Megyeri Szabolcs kertész. Hozzáteszi: nem csak az állóképességet tartja szinte a kertészkedés, a friss levegő a tüdőre is jótékony hatással van, a szabadban nyerhető D-vitamin pedig számos betegséget előz meg, erősíti az immunrendszert, illetve a jó levegőn töltött órák után sokkal mélyebb és pihentetőbb az alvás. A mozgás – ha nem is annyit, mint egy aerobic edzés vagy futás – kalóriát éget el, így a jó alakot is segít megtartani.
Gondűző, stresszlevezető
A jótékony testi hatások mellett nem szabad megfeledkeznünk a lelki egészségre gyakorolt hatásról sem – jegyzi meg Megyeri Szabolcs. Hangsúlyozza: a kertészkedés az egyik legjobb stresszlevezető, nem véletlen, hogy pszichológiai terápiák során is alkalmazzák. Az idősek életét a munkahelyi stressz már kevésbé keseríti meg, de nem csak erre kell gondolni, ha stresszlevezetésről van szó. Az is megterhelő az agynak, ha családi problémákon jár az ember esze, s a kertészkedés az efféle gondokat is feledteti, illetve a gyermekek költözése után a magány, az unatkozás ellen is az egyik legjobb orvosság. A gyerekek nincsenek már velük minden nap, de ott vannak a növények, amelyek napi gondoskodást igényelnek. A kert feladatot ad, ami a nyugdíjas évek elejét nagyon megkönnyíti az idősek számára. Sokszor problémát jelent, hogy hirtelen nem tudják, mihez kezdjenek a napi rutin, a munkahelyi feladatok nélkül. A kert megadja az új rutint, az új feladatokat, a kertészkedés által nem érzik magukat haszontalannak az idősek sem. Ez pedig nagy megnyugvást, lelki békét, boldogságot jelent számukra. Márpedig ha a lélek egészséges, akkor jórészt a test is az.
Szellemi frissesség, plusz a ráadás
Ha már a testi hatásoknál a fittséget kiemeltük, ugyanez igaz a lelki fittségre, a szellemi frissességre is. Nagyon érdekes kutatási eredményt osztott meg velünk ezzel kapcsolatban Megyeri Szabolcs: azok körében, akik életében nagy szerepe van a kertészkedésnek, sokkal kisebb a demencia előfordulásának esélye. Azoknál a kertészkedőknél pedig, akiknél már adott ez a betegség, sokkal jobb eredményeket érnek el a kezelésekkel.
Az pedig, hogy a napi teendők után a gyönyörű kert látványa és a finom gyümölcsök, zöldségek íze mekkora örömöt és sikerélményt okoznak, már csak ráadás.
