Havi néhány órával karbantartható.
A kertészkedés olyan hobbi, ami remek hatással van az egészségünkre és az életünkre. Azon túl, hogy egészséges zöldségeket, gyümölcsöket tehetünk a család asztalára, szépséges virágokat a vázába, még jót tesz a testünknek-lelkünknek, a közösségnek és a bolygónak is.
Biztosan sokan elgondolkodtak már azon, ahogy miként lehet az, hogy a természetben, például egy erdőben metszés, öntözés, tápoldatozás nélkül is nagyra nőnek a különféle vad zöldségek, gyümölcsök.
Pontosan ezen az irányvonalon halad Martin Crawford, az erdős kertek úttörője, aki megvalósította azt, amiről a legtöbb hobbikertész csak álmodozik.
Az erdők fajgazdagsága ugyanis megadja a növényeknek a kellő rugalmasságot, amelynek segítségével megbirkóznak az időjárási körülményekkel és azokkal a környezeti tényezőkkel, amik a növekedésükre hatnak.
Ezzel szemben a mezőgazdasági monokultúrák néhány év után kizsigerelve hagyják ott a talajt. Ha minden évben ugyanazt termesztjük a földben, akkor ugyanazokat a tápanyagokat fogja kivonni a növény. A fajgazdagság hiánya növeli a fertőzések veszélyét. A legjobb módja a talajuntság elleni védekezésnek a vetésforgó.
Martin módszere a természetes ökoszisztémákat másolja és számos fajt, fajtát ültet el egy adott területen.
„Amiről azt gondoljuk, hogy normális, az valójában egyáltalán nem normális. Az egyéves növények ritkák a természetben, a mezőgazdasági területek mégis tele vannak velük. Ez nem normális. Ami normális, az a sokkal inkább erdőszerű, vagy félig erdős rendszer.”– vallja a férfi.
1994-ben kezdett neki a kiterjedt erdős kert létrehozásának számtalan dugvánnyal és maggal. Minden évben egyre több fajt ültetett, ma pedig már több mint 500 ehető növény nő a lenyűgöző ökoszisztémában.
Az ehető erdőben két kategóriába sorolhatók a növények:
- közvetlenül hasznos növények: gyümölcsfák, zöldségek, erdészeti fajok és rönkök, amelyeken gombák teremnek,
- közvetetten hasznos növények vagy a szisztéma növényei, amelyek a rendszer működését javítják, pl. a beporzás javításával, ásványi sók felhalmozásával, nitrogénmegkötéssel.
Függőlegesen 7 réteg alkotja az erdős kertet:
- lombkoronaszint (nagy fák),
- kisebb fák,
- bokrok,
- évelők,
- talajtakarók,
- gyökérzöldségek,
- kúszónövények.
A különböző rétegek támogatást, változatosságot, árnyékot, szélvédelmet, eső elleni védelmet nyújtanak egymás számára is. Az erdős kert fő előnye az időtakarékosság, a férfi mindössze néhány órát foglalkozik havonta a fenntartással, karbantartással.
Ahogyan a természetes erdők, úgy ez a kert is rendben tartja saját magát. Ez ráadásul hosszú távon sokkal hatékonyabb és a szisztéma könnyebben veszi fel a harcot az éghajlati tényezők változásával, valamint a kórokozókkal, kártevőkkel szemben is.
Az első hónapokban, években persze keményebb munkát kíván egy ilyen kert. Nagyobb a kezdeti befektetésigény is, de később ez megtérül és minimális fenntartási költséggel számolhatunk.
https://www.youtube.com/watch?v=Q_m_0UPOzuI&feature=emb_logo
