Mint a mesében.
Stuart Grant még 1984-ben vásárolt egy tető és ajtó nélküli sufnit, amíg renoválta a házát. Annyira belejött a sajátkezű alkotásba, hogy később úgy döntött, a kunyhót átalakítja az otthonává. Lassan haladt, maga csinált mindent, miközben a ház melletti fészerben lakott.
Az öreg, 200 éves viskónak nem volt ajtaja, sem ablaka, sem teteje. A kertjében viszont tehenek, csirkék és szamarak éltek. Korábban egy cipész lakott itt, a háza pedig mindenféle, mások által már leselejtezett maradékból épült.
A házikó azóta elkészült, mesebeli kis hobbitlak lett belőle. „Magam vágtam a faanyagot kidőlt fákból, a köveket pedig a patakból gyűjtöttem. Saját kezemmel építettem a lépcsőt. Évekbe telt, nem számoltam, meddig dolgoztam rajta. Nagyon szerettem csinálni, teljesen beszippantott.” – mesélte az idős úr.
A dédnagypapának nincs mobilja, nem internetezik és a kora miatt már autót sem vezet. Imád azonban eljárni otthonról, kirándulni, emberekkel találkozni, ami előnyös, tekintve, hogy az Iverness közelében található házát már ellepték a kíváncsi turisták, miután felkerült egy francia utazási iroda ajánlásai köt.
„Nem néztem a Gyűrűk urát – vallotta be Grant, aki asztalosként és ácsként dolgozott évtizedeken át. Csupán a véletlen műve, hogy a házikó bejárati ajtaja ép olyan alakú lett és pont olyan fából készült, mint a hobbitlakoké.
Miután a buszokkal érkező turisták folyamatosan elnézést kértek a zavarás miatt és azt mondták, hogy jobban éreznék magukat, ha lenne egyfajta belépődíj, Grant az unszolásra kitett egy dobozt, amibe nem kötelező pénzt dobni. Nem sokkal később 5 ezer fontot szedett ki belőle. Úgy tűnik, hogy a lelkes nyugdíjas tudtán kívül egy különleges látnivalót épített.
