Őrizzük a tradíciókat.

A Hungarikum Bizottság április 8-án két új értéket vett fel a Magyar Értéktárba: a kőszegi szőlő jövés ünnepét és a magyarországi kékfestés hagyományát. Ezzel már 163-ra bővült az Értéktár elemeinek száma.

A kőszegi szőlő jövés, a szőlőhajtások megörökítésének rítusa már a 16. századtól hagyomány.

Minden évben Szent György napján mutatták be és rajzolták le a hajtásokat, ezen a napon választották meg a hegybírót, a hegymestereket, a városi tisztségviselőket, mindezek dokumentálását, a Szőlő Jövésnek Könyvét 1740 óta vezetik.

Kép: hungarikum.hu

A szőlőhajtások Szent-György napi bemutatásának legalább 400, a hajtásoknak a Szőlő Jövésnek Könyvébe történő bejegyzésének csaknem 300 éves szokása a mai napig is élő hagyomány. 2013-ban a szőlővesszők bemutatásának és berajzolásának hagyományát felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.

A magyarországi kékfestés közösségét napjainkban még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Oktatás hiányában a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag e műhelyekben lehetséges.

Fotó: papa.kekfestomuzeum/Instagram

A működő és átmenetileg szünetelő műhelyek sorsa a fiatal generációkon múlik. A kékfestők számos elismerés mellett a szakma megbecsülését is kivívták maguknak. A Népművészet Mestere díjat eddig hárman nyerték el, többen Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai, emellett tizenöten népi iparművészként is tevékenykednek, tevékenykedtek.

Kép: hungarikum.hu

Forrás: hungarikum.hu