Megőrzendő értékeink.

82-re bővült a hungarikumok száma, az eddigi 79 mellé felvételt nyert a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében.

A szentesi paprika eredetvédett termékként “szentesi paprika” néven 2014 tavasza óta az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéseként nyilvántartott elnevezés. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgár kertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés is a mostani elismerés.

A magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de egyben nemzeti szimbólum is. A a korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint “kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Edit Kulik (@editczibere) által megosztott bejegyzés

A hagyományos fejfák a Kárpát-medencében azért kiemelkedő értékeink, mert a magyarság hagyományosan fa sírjeleket állított temetőiben. A harcosnak kopjafa “járt”, ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A XVIII. században “fejéhez való fa” és “főtől való fa” néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat.

Fotó: hungarikum.hu

Az új hungarikumok mellett három kiemelkedő nemzeti érték is bekerült a Magyar Értéktárba. Köztük a magyar kocsizás és fogathajtás, amelynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon egyedülálló eszköz-rendszerrel, és stíluselemekkel büszkélkedhet. A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan építészeti alkotás is, amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt kiváló eleme. Bekerült továbbá a Magyar Értéktárba a komáromi szekeresgazdák hagyománya is, amely a mai napig élő tradíció.

Forrás és képek: hungarikum.hu