Veszélyes tradíciók.

Az élelmiszerpiacok a világ minden részén népszerűek: sokan szeretik itt beszerezni a friss zöldségeket, gyümölcsöket, halakat vagy egyéb húsokat. A nedves piacok viszont csak Ázsiára jellemzőek és egy amerikai vagy európai emberben inkább viszolygást, mint bizalmat ébresztenek. Itt frissen levágva (vagy élve) kapható a hal, a baromfi, a kígyó, de nem ritkán még ennél is egzotikusabb állatok – sünök, nyulak, majmok – kerülnek a kínálatba.

Az elnevezésük – nedves piac – onnan ered, hogy a járda az olvadó jégtömbök miatt állandóan nedves. Az eladók is folyamatosan vízzel locsolják a földet, így tisztítva meg azt a szennyeződésektől, a vértől.

A piacok gyakran két részre oszlanak: egy száraz és egy nedves piacra. A nedves részen friss áruk, hús és élő állat is kapható. A száraz területen a fűszereket, tésztákat, babot, rizst találjuk.

Annak ellenére, hogy rengeteg szupermarket és üzlet nyílt már az ázsiai országokban is, ezeknek a hagyományos piacoknak a népszerűsége töretlennek látszik. A lakosok úgy vélik, hogy az itt kapható áruk frissebbek és így jobbak, finomabbak is, mint az üzletekben fellehető termékek. Számukra az atmoszféra, az eladók felé járó bizalom garantálja a hús frissességét.

Noha a városokban lakóknak van hűtőjük, fagyasztójuk, vidéken ez még mindig nem jellemző. Ezért sokkal praktikusabb friss húst venniük, amit azonnal el tudnak készíteni.

2002-2003-ban a SARS-vírustól volt hangos a világ – a koronavírusok családjába tartozó kórokozó Dél-Kínából indult, ugyancsak egy nedves piacról.

A tudósok úgy vélik, hogy egy cibetmacskából került az emberre, az állatok pedig talán denevértől szedték össze a fertőzést. A SARS után ugyan alaposabban ellenőrizték a nedves piacokat, de azok, akik szeretnének, azóta is minden gond nélkül juthatnak szalamandrákhoz, sünökhöz, skorpiókhoz, farkaskölykökhöz, borzokhoz, tobzoskákhoz – hogy csak néhányat említsünk a sokkoló áruk közül.

A kereskedés gyakran illegális és ráadásul még veszélyezteti a fajgazdagságot is, hozzásegítve jó néhány fajt az egyedszám csökkenéséhez.

A koronavírus, amely már világszerte több mint 75 000 ember életét követelte, egy vuhani nedves piacról indult. Az azóta bezárt piacon 110 állatfajt árultak akkortájt, amikor a fertőzés útnak indult. Január közepén a kínai hatóságok ideiglenesen megtiltották a vadállatok kereskedelmét a koronavírus miatt, legalábbis a járvány idejére. Áprilisban azonban már jó néhány piac újranyitott.

Mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontok arra mutatnak, hogy ideje lenne megszüntetni ezeket a helyeket.

Nagyszerű lenne, ha ezeket a piacokat és a vadállatok fogyasztását betiltanák. Nem szabad azonban elfeledkeznünk azokról a tömegekről sem, különösen Afrika szegény részein, amelyek függenek a vadállatoktól, sok millió embernek ez adja a táplálékát. Ha tiltani szeretnénk, muszáj alternatív megoldásokat találnunk ezen közösségek számára. Ellenkező esetben csak az illegális kereskedelem előtt nyitjuk meg az utat.

A nyugati embereknek, így nekünk magyaroknak is nehéz megértenünk ezeket a hagyományokat. Az ázsiaiak úgy vélik, hogy az élő állat biztosan egészséges, jobb tudni, hogy mit eszünk meg, ezért szívesebben veszik, mint a fagyasztott termékeket. A vadállatok fogyasztása a gazdagság szimbóluma, mivel ezek az állatok sokkal ritkábbak és drágábbak, mint a haszonállatok. A vadállatot sokkal természetesebbnek érzik, így pedig táplálóbbnak is, mint a tenyészett társaikat.

Kiemelt kép: Dhi (CC BY 2.0)/flickr