A térdízület kopás és a térdfájdalom mára már népbetegségnek számít, nem csoda hát, ha az ízületbe adott hialuron injekciós kezelés rendkívül elterjedt módszer lett.

Hatékonysága azonban vitatott; Horváth Noémi, a Sherlock Rehab gyógytornásza, manuálterapeutája fontos tényekre hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt évek egyik gyakori kezelési módszerévé nőtte ki magát a hialuron injekció alkalmazása, melyet akkor választanak az orvosok, ha a páciens a chondroprotektív szerek (melyek biztosítják a porc megfelelő tápanyagellátását) vagy gyulladáscsökkentők szedése után sem tapasztal jelentős javulást a térdfájdalma kapcsán. Amennyiben a képalkotó vizsgálat is megerősíti a porckopást, az orvosok a műtétet helyezik kilátásba, ám előtte – utolsó lépésként – hialuron injekciós kezelésnek vetik alá a beteget.

Annak köszönhetően, hogy ezen kezelések megszaporodtak, számos kutatás is készült a hatékonyságukkal kapcsolatban. A mesterséges „kenőanyag” befecskendezése alapvetően jó ötlet, mivel az ízületek kenését valóban a hialuron biztosítja, azonban a kutatások azt mutatják, hogy az eredmények messze elmaradnak a várttól.

Nézzük, mire jutottak a kutatások..

A Journal of the American Medical Association folyóírat 2003-as összefoglalójában olvasható az a megállapítás, hogy a „placebohoz képest csekély hatást vált ki” a hialuron injekció. Ezt egy 2012-es kutatás is alátámasztotta, 90 korábbi vizsgálatot tekintettek át a kutatók és megállapították, hogy ez a fajta kezelés kis és klinikailag irreleváns hatékonyságot jelent, valamint a nemkívánatos események fokozott kockázatával jár.

Egy 2022-es kutatás pedig egyenesen negatív eredményt mutatott a térdízületi viszkoszupplementáció hatásosságáról a placebo kutatásokhoz képest. Tehát a hialuron injekciók nemcsak hatástalannak bizonyultak, de még károsak is lehetnek.

Azoknak a térde is elkopik, akiknek nem fáj

Fontos megjegyezni, hogy a térd porc kopás azokat is érinti, akik nem tapasztalnak térdfájdalmat.

Egy tanulmányban 710, olyan 50 év feletti pácienst vizsgáltak, akiknél nem állt fenn térízületi gyulladás, és mindegyikük térdét képalkotó eljárással vizsgáltak meg. A részvevők mindössze 29%-a tapasztalt térdfájdalmat a vizsgálatot megelőző hónapban.

A végeredmény azt mutatta, hogy függetlenül attól, hogy a páciensnek fájt vagy nem fájt a térde, mindannyiuknál azonos mértékű porckopást mutatott a vizsgálat. Az MRI által talált térd elváltozások között a csontkinövés volt a leggyakrabban felfedezett probléma, ezt követte a porc sérülés, a csontvelő elváltozás, az ízületi tok gyulladása, a ciszta, a porc elváltozás, majd a szalag elváltozás zárta a sort.

Következtetésként leszűrhető, hogy a térdízületi kopás diagnózisa ugyan rendkívül népszerű, ám félrevezető is, mivel a tanulmány bizonyította, hogy azoknál is megállapítható valamilyen térd elváltozás, akiknél nem jelentkezik térdfájdalom.

A térdműtétek sem hoztak megfelelő eredményt

A 2000-es évektől kezdve több ortopédiai műtét eredményességét is vizsgálták, melyek haszontalannak bizonyultak.

Egy 2013-as publikálású cikkben az arthroszkópos térdműtét és a placebo műtét eredményeit hasonlították össze. A 146 vizsgált páciensnél arra az eredményre jutottak, hogy mindkét csoportál javulás figyelhető meg, az elsődleges eredménymutatóknál nincs különbség.

A 2002-ben végzett kutatás során ízületi kopás okozta fájdalmaktól szenvedő betegeket vizsgáltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a páciensek jól javultak függetlenül attól, hogy valódi műtéti beavatkozáson (artroszkópos műtéten) vagy látszat műtéten estek át.

Ez a placebo hatás különösen látványos példája és arra utal, hogy a hit még egy „mechanikai” térdproblémára is hatással lehet. A vizsgálatból levonható következmény az, hogy a térdben lévő állapotok valószínűleg közel sem olyan fontosak, mint gondolnánk. Továbbá, hogy a műtétek és az injekciók sokkal kevésbé tudnak bizonyítékon alapulni, mint gondolnánk

A térdfájdalom okát kell keresnünk

Mivel a térdfájdalom több okra is visszavezethető, lényeges, hogy a probléma forrását kutassuk, ne csak magára a fájdalomra fókuszáljunk. A kellemetlenséget okozhatja csípőízületi probléma, boka trauma, gerinc panaszok, de még nőgyógyászati rendellenesség is, ezért egy alapos állapotfelmérés szükséges ahhoz, hogy a páciens életútja, kortörténete és a fizikális tesztek alapján rájöjjünk, hogy miért is nem “boldog” a térd.

Forrás: sherlockrehab.hu

A cikk szerzője: Horváth Noémi, gyógytornász, manuálterapeuta