Van egy hang, amitől még a legbátrabbak is összerezzennek: a fogorvosi fúró sivítása. Már a váróteremben hallva is hideg fut végig a hátunkon, és sokan inkább halogatják a vizitet, amíg a fájdalom már elviselhetetlenné nem válik. De miért félünk ennyire a fogorvostól, és hogyan lehet ezen túllépni?
A félelem gyökerei – mit mond a kutatás?
A New York University College of Dentistry kutatása szerint négy felnőttből három tart a fogorvostól, és sokaknál a rutin tisztítás is komoly pszichológiai kihívást jelent. Az úgynevezett dental fear, vagyis fogászati félelem diagnózissal élők heves testi és lelki reakciókat tapasztalhatnak: szorongást, izzadást, szívdobogást, szédülést, hányingert vagy akár disszociációt is.
De nemcsak a felnőttek küzdenek ezzel a problémával. A Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem (NTNU) kutatói szerint a gyermekek és serdülők akár 20%-a is megfelelhet a fogászati félelem diagnosztikai kritériumainak. A BMC Oral Health folyóiratban publikált tanulmány a híres Trøndelag Health Study (HUNT) adatait elemezte, amely az egyik legnagyobb és leghosszabb ideje futó egészségügyi kutatás Európában. Több mint 5800, 13–17 éves fiatal adatait vizsgálták, és világos kapcsolatot találtak a gyermekkori traumák – például bántalmazás, szülői válás vagy iskolai zaklatás – és a fogorvostól való félelem között.
Miért olyan erős ez a szorongás?
A pszichológus Lena Myran, a kutatás vezetője szerint a félelem teljesen érthető: a páciensek háton fekve, sebezhető helyzetben vannak, miközben egy hatalmi pozícióban lévő szakember dolgozik a szájukban. A helyzet önmagában is kiszolgáltatottságot idéz elő, amit a múltbeli bizonytalanságok – például a gyermekkori bántalmazás – csak felerősítenek.
A kutatás egy másik érdekes megfigyelése, hogy a lányok körében jóval gyakoribb a fogászati félelem, amit a kutatók azzal magyaráznak, hogy a lányok nagyobb arányban élnek át szexuális bántalmazást, zaklatást vagy szorongásos zavarokat a serdülőkor során.
A test is emlékszik
Érdekes módon a testünk megőrzi ezeket a traumákat. A fúró hangja, a fertőtlenítő illata vagy a fehér fény mind visszahozhatja a régi emlékeket, amik automatikusan beindítják a félelemreakciót. Ezért van, hogy hiába tudjuk, hogy nem lesz baj, a tenyerünk mégis izzadni kezd, a szívünk gyorsabban ver, és legszívesebben elrohannánk.
A modern fogászat már más világ
A jó hír, hogy a mai fogorvosi kezelések össze sem hasonlíthatók a régi időkkel. A modern érzéstelenítők, a lézeres eszközök és a finomabb technikák mind azt szolgálják, hogy a páciens komfortosan érezze magát. Ráadásul egyre több fogorvos tanul pszichológiai alapismereteket is, hogy jobban tudja kezelni a szorongó pácienseket. A kutatások szerint a világos, empatikus kommunikáció akár 30%-kal csökkentheti a kezelés közbeni stresszt.
Tippek, hogy ne legyen rémálom a rendelő
- Kommunikáljunk bátran: mondjuk el a fogorvosnak, ha félünk – már egy rövid beszélgetés is sokat segíthet.
- Lélegezzünk tudatosan: a mély, lassú légzés csökkenti a feszültséget.
- Hallgassunk zenét: sok rendelő engedi, hogy a páciens a saját zenéjét hallgassa, ami eltereli a figyelmet.
- Ne várjunk a fájdalomig: a rendszeres ellenőrzés segít megelőzni a komolyabb, félelmet keltő beavatkozásokat.
Nevetéssel a félelem ellen – a humor csodafegyver
Sokszor a nevetés segít a legtöbbet. Egy kis önirónia – például amikor elmeséljük, hogy a fúrót hallva gyerekként menekülőre fogtuk – oldhatja a feszültséget. És valljuk be: a fogorvosi székben ülve mindannyian kicsit újra gyerekek leszünk.
Amikor a bizalom legyőzi a rettegést
A fogorvostól való félelem természetes, de nem legyőzhetetlen. A kutatások szerint nemcsak a technikai fejlesztések, hanem az őszinte, figyelmes kommunikáció is kulcsfontosságú. A páciensek nem pszichológust várnak, csak megértést. Ha a fogorvos képes érzékenyen reagálni a félelmekre, a fúró hangja is hamar a bizalom szimfóniájává válhat – nem a rettegésévé.
