Védelmező baráti kapcsolatok.

Nem kevesebb, mint 28 évig követték a résztvevőket francia és brit pszichiáterek és időskutatók annak érdekében, hogy kiderüljön, van-e összefüggés a demencia kialakulása és a szociális kapcsolatok erőssége között. Az 10 228 résztvevővel lezajlott kutatásban az átlagéletkor 45 év volt a kezdésnél. A személyeket hat alkalommal kérdezték meg 1985 és 2013 között a szociális érintkezéseik, kapcsolattartásuk rendszerességéről. A 35-55 éves, londoni páciensek esetében arra voltak kíváncsiak, hogy milyen gyakran érintkeznek olyan rokonokkal és barátokkal, akikkel nem élnek együtt.

A résztvevők emellett kognitív teszteket töltöttek ki 5 alkalommal, 1997 és 2016 között, és 2017-ig az elektronikus egészségügyi nyilvántartásban is követték őket a demencia kialakulását figyelve.

A vizsgált személyek életét feltérképező nagyszabású projekt során fény derült arra, hogy a baráti kapcsolatait nap mint nap ápoló, rendszeresen társaságba járó 60 évesnél idősebbek körében 12 %-kal csökkent a demencia tünetegyüttes kialakulásának esélye azokhoz képest, akik alig járnak társaságba és csak egy-két emberrel tartanak kapcsolatot.

Az új dolgok tanulása, megismerése mellett tehát még egy fontos tényező szerepet játszhat az időskori kognitív betegségek és az elbutulás kialakulásával szemben: az, ha nem szigetelődünk el, hanem intenzíven ápoljuk kapcsolatainkat. Ezek a tevékenységek az agyban hasonló folyamatokat hoznak lendületbe, egyaránt serkentik a szinaptikus kapcsolatokat, és nem hagyják érvényre jutni a patologikus folyamatokat.

Az emberélet hanyatló korszakában is fenntartott élénk társasági élet tehát hatékonyan előzi meg az időskori elbutulást.

Az eredmények szerint a magasabb társasági aktivitás, a szociális kapcsolatok nagyobb száma véd a demencia kialakulásától, és jobb szellemi állapotot eredményez (ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a jobb szellemi állapot az, amelyben eleve intenzívebb a kapcsolattartás).

A vizsgálat rávilágított a barátok szerepére, az is kiderült, hogy a társasági életet, a kortárs barátokkal és alkalmi ismerősökkel folytatott beszélgetéseket, közös kiruccanásokat, programokat egyáltalán nem helyettesítik a rokonlátogatások.

A családi életnek, legyen bármilyen élénk is, nincs preventív hatása a demenciára.

A felmérés során korlátot jelentett, hogy a demencia kialakulását csak az egészségügyi nyilvántartásból tudták nyomon követni. Ez azonban vélhetően egy alábecsült szám, hiszen éppen azok nem szerepelhettek a rendszerben, akik elszigetelten, magányosan élnek, és emiatt nem is jutnak el állapotukkal az egészségügyi intézményekig.