Nyugdíjas időtöltés.

Totoro egy nálunk szinte ismeretlen, ám a szigetországban közismert mesefigura egy 1988-as japán animációs filmből. A szürke bundás, duci állatkát itthon a ’Totoro – A varázserdő titka’ címen futott filmben láthattuk. A nyúlszerű varázslény a történet szerint az erdőben lakik. A film egyik híres jelenete épp egy buszmegállóban játszódik, minden bizonnyal ez adta az ihletet egy 70 év körüli házaspárnak.

A nyugdíjas pár úgy döntött, hogy Totorót megelevenítik a közeli buszmegállóban is, az arra járók örömére.

Saját kezűleg végeztek minden munkát, napokon át szorgoskodtak a bájos szőrmók elkészítésében. Elsősorban az unokáiknak akartak vele örömet szerezni, de gyorsan népszerű lett az út menti állatka szobra.

Az alkotás alapja faváz, és van egy erős beton alapja is a földben, hogy fel ne döntse a szél. Több réteg betont hordtak fel a keretre, és téglákkal is megerősítették a gömbölyded alakot. A vakolótechnika nem volt ismeretlen a szeniorok előtt, hiszen több mint 50 éven át használták.

Az embernél is nagyobb varázslény most Takaharu városában várja a rajongókat.