Tradíció üvegbe zárva.
Amikor Christine Munroe elővette a nagymamája lekvárreceptjét, egyszerűen csak abban reménykedett, hogy sikerül majd olyan finomságot készítenie, ami ízlik a családnak és a barátoknak. Azonban sokkal több sült ki belőle.
Olyan elképesztő sikert aratott a lekvár, hogy a 72 éves asszony egy szempillantás alatt menő vállalkozóvá vált.
Az Alderley Edge-ben élő nyugdíjas személyi asszisztens most napi 15 órát tölt a lekvárkészítéssel, hogy elkészüljön a 200 üveg lekvárral. A sikerét az édesanyjának, Dorothynak köszönheti, aki fiatal lányként megtanította őt a befőzésre és persze nagymamájának, Ellennek, aki a receptet anno papírra vetette.
Mrs. Munroe először csak hobbiként vágott bele a befőzésbe azután, hogy nyugdíjba ment. Néhány évvel később egy helyi piacra kértek tőle pár üvegnyi narancslekvárt, ami nagyon ízlett mindenkinek. A 17 üveget percek alatt elkapkodták és egyre többen várták az utánpótlást. Végül már annyian akartak a lekvárjából, hogy Munroe asszony elhatározta, hogy céget alapít és komolyan nekiáll a lekvárkészítésnek.
A lekvárokat háromféle ízben főzi, például pezsgős-mustáros-tárkonyos változatban, amelyhez szezonális hozzávalókat tesz. A receptjei több gyümölcsöt és kevesebb cukrot tartalmaznak. Az általa készített finomságokat rengetegen keresik, nagy siker például a chilis, a narancsos, a maláta whiskeys ízesítésű lekvár is.
Az üzlet annyira beindult, hogy az asszony fia, Hugh is otthagyta a matematikai tanári állást, hogy segítsen az édesanyjának. Itt nincs szabadnap, hétközben a lekvárfőzés veszi el az időt, hétvégén pedig a piacozás. De Mrs. Munroe nem bánja, örömmel dolgozik nem szeretné unatkozva, láblógatva öletni a napjait. Ráadásul így különféle emberekkel is találkozhat, ami szintén nagy örömére szolgál.
A kiemelt kép illusztráció.
