Az én napom, az én rutinom.

A tradicionális házassági forma ugyan még tartja magát, de egyre több újfajta lehetőség nevét kell megtanulnunk. Most már létezik „táv-együttélés” is, számos japán pár rendezkedik be erre a kapcsolati formára. A státusz azt jelenti, hogy az egyikük például Tokióban él, addig a másikuk akár több száz kilométerrel arrébb. A különélő felek az év legnagyobb részében videóhívások tartják egymással a kapcsolatot, természetesen ingyen.

Nemrég egy Japán TV műsor számolt be arról, hogy figyelemreméltó trend van kibontakozóban: egyre több pár dönt úgy, hogy nem költöznek össze, nem együtt töltik a mindennapjaikat sem, helyette viszont akár egész éjszaka beszélgetnek egymással a díjmentes videóhívás alkalmazások segítségével.

Egy, a műsorban bemutatott pár arról számolt be, hogy egész éjjel bekapcsolva hagyják az alkalmazást, így akár együtt is tudnak ébredni, kizárólag akkor bontják a vonalat, ha dolgoznak. Ezzel a módszerrel úgy érzik, mintha valójában együtt élnének. Ugyanakkor nem kell beszélgetni, folyamatosan egymással foglalkozni, de ugyanúgy hallhatják, ha a másik hajat szárít vagy épp mosogat.

A táv-együttélés nagy előnye a függetlenség és természetesen az, hogy nem kell teljesen elköteleződni. A pár tagjai nem helyeznek nyomást a másikra, nem kell kompromisszumokat kötniük, nincsenek nagy elvárások a társ részéről. Mindenki a maga megszokott rutinjait követheti a nap folyamán, ugyanakkor mégis közel érezhetik magukat egymáshoz. Néhányan még moziba is mennek így, vagy virtuálisan együtt vacsoráznak.

A táv-együttélés tendenciája a pandémia alatt még inkább megerősödött. A társadalom azonban egyelőre nem túl elfogadó, a többség számára még mindig szokatlan és negatív megítélésű ezen kapcsolati forma. Sokaknak olybá tűnik, hogy azok az emberek élnek vele, akik nem szeretnének elköteleződni, de mégis le kívánják fölözni az előnyöket egy kapcsolatból. A szakértő szerint ez inkább egy tesztelés, mintsem komoly, érzelmekkel átszőtt kapcsolat.

A kiemelt kép illusztráció.