Az internet korában akkora információmennyiség zúdul ránk nap mint nap, amelyet nem mindig könnyű kezelni.
Főleg úgy, hogy ezeknek egy bizonyos része nem valós. Ezeket a szenzációhajhász, valótlan segítségkérős, összeesküvés-elméleteket gyártó tartalmakat viszont nem olyan nehéz felismerni, ha egy kicsit is odafigyel az ember.
Nézzük, melyek a jelei:
Egy valódi segítségkérés tartalmaz pontos információkat: mit szeretne az illető, miért szeretné, név és elérhetőség, jobb esetben dátum is.
Például: “Kérlek segítsetek! A nagynéném műtétjéhez szüksége lenne vérre, aki tud, kérem jelenjen meg irányított véradásra a ‘helyszín’ ‘dátum’-kor. A címzett: Példa Rozália. További információkat üzenetben vagy ezen a ‘telefonszám’-on adok. Köszönöm!”
A “segíts a beteg kis Patriknak egy megosztással/ámennel” jellegű segítségkérések nagy valószínűséggel csak az adataidra pályáznak. Persze ha gondolod, imádkozhatsz szegény kis Patrikért otthon, de a Facebookra kiírt ámenek és megosztások után SENKI NEM FIZET NEKI. Már ha létezik a kisfiú egyáltalán. A konkrétumok nélküli segélykérés sokszor több soros címben szerepel, amit olykor helyesírási hibák tarkítanak, és nagy betűkkel adnak neki nyomatékot: “SEGICCS A KIS PATRIKNAK LÉCCI!” Ne oszd meg, ne terjeszd, amíg nem bizonyosodtál meg a dolog valódiságáról.
Eltűnt gyerekekről szóló bejegyzések is gyakran végigsöpörnek a Facebookon, akkor is, ha időközben már a gyerkőc hazakerült – akár évekkel azelőtt. A lenti képen szereplő kisfiú augusztusban tűnt el, de már otthon van. Ennek ellenére még decemberben is lehúztak néhány bőrt a sztoriról:
Ha biztosra szeretnél menni az eltűnt személyekkel kapcsolatban, akkor a Police.hu oldalon nézz utána, valós-e a segítségkérés. Az álhírek megosztásával – bár segítő szándékkal – a valóban eltűnt személyek keresését hátráltathatod.
Ugyanezen szempontok a veszélyre figyelmeztető, nem ismert praktikákra, illetve az összeesküvés-elméletekre is érvényesek.
“MOST KIDERÜL AZ IGAZSÁG!!! A SZILVALEKVÁR GYÓGYÍTJA A RÁKOT CSAK ELTITKOLTÁK!!44!!4!!”
Ugye, hogy ez már ránézésre is gyanús? Ha a cikk valódi lenne, inkább így nézne ki a címe: “Tudósok a szilvalekvár pozitív élettani hatásait kutatták, erre jutottak”, valamint szerepelne a cikkben a lenyomozható, hiteles forrás, kutatási eredmény (magyarán nem csak a szomszéd néni megfigyeléseire hagyatkoznak).
Szóval figyelj az apró jelekre és ne dőlj be a csalóknak!
Korábban írtuk:
SE “ÁMEN”, SE LÁJK, SE MEGOSZTÁS: EZÉRT NE TEDD EZEKET A FACEBOOKON!
9 DOLOG, AMIT SOHA NE TEGYÉL A FACEBOOKON: ÍGY HASZNÁLD JÓL A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁT
