A Vénusz fázisai.

Régen Esthajnalcsillagnak nevezték azt a fénylő pontot az égen, ami segítette a tájékozódást, ritmust adott a pásztorok életének. A Vénusz valójában egy bolygó, mégpedig a Naptól számítva a második bolygó, keringési ideje 224,7 földi nap. Annyira fényesen ragyog, hogy még nappal is észrevehető. A Nap és a Hold után a Vénusz a legfényesebb pont az égen.

Kalauzcsillag, amit a nép különféle nevekkel illetett, máshogy nevezték a reggeli (Hajnalcsillag), máshogy az esti változatot (Esti csillag).

A 20. századig nem tudtunk sokat a Vénuszról, nem lehetett sejteni, hogy mit rejt az egybefüggő felhőtakaró, csak a spektroszkópiai-, radar- és UV vizsgálatok derítettek ki többet.

A Föld testvérbolygójának is hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. A légköri nyomás a Vénuszon azonban a földinek 92-szerese. A Vénusz légköre nagyon sűrű, szinte csak szén-dioxidból áll. Hiányzik a szén körforgása, amely biztosítaná, hogy a felszabadult szén visszakerüljön a sziklákba és más felszíni képződményekbe és a szerves élet hiánya miatt nem jöhet létre ezt elnyelő biomassza sem. Olyan meleg van a felszínen, hogy az egyes feltételezések szerint a valaha létezett, a földihez hasonló óceánok régen elpárologtak. A helyén csak sivatagszerű síkságok és szikladarabok maradtak. Éppen ez okozza azt az óriási mértékű üvegházhatást, ami miatt pokoli, 470 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik a felszínen. A bolygó felszínét a Nagy fényvisszaverő képességű kénsavtartalmú felhőréteg takarja el a fény elől.

A Vénusz felszíne kiterjedt vulkanizmus nyomait mutatja és a légkörben megtalálható kén több szakértő véleménye szerint napjainkban is aktív vulkanikus folyamatokra utal.

Galilei fedezte fel, hogy a Vénusznak hasonló fázisai vannak, mint a Holdnak. A “telivénuszt” akkor látjuk, amikor a Nappal átellenes oldalon van, a bolygó azonban ekkor van a legmesszebb a Földtől. Az “újvénuszt”, valójában egy sötét korongot pedig akkor látnánk, amikor éppen a Nap felénk eső oldalán van, a legközelebb hozzánk. Ahogy kering a Vénusz, hol közelebb, hol távolabb van tőlünk, ami miatt a látszó átmérője is változik.

A Vénuszon több magyar vonatkozású elnevezést találunk, Jászai Mari színésznő, Klafsky Katalin operaénekes és báró Orczy Emma író nevét is viseli kráter.

Forrás: svabhegyicsillagvizsgalo.hu