Sok elmérgesedett családi kapcsolatban nehezedik meg az unokák láthatása.

A konfliktusok sokszor eltiltással végződnek, amiknek általában a kicsik látják a kárát. Mit tehetnek azok a nagyszülők, akiket eltiltják az unokáktól?

A vonatkozó kormányrendelet 28. paragrafusa kimondja: ” A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.” Ez lényegében a gyerekek joga is.  Ezt a kapcsolattartási jogot akkor vonják meg, ha a nagyszülő (vagy más kérvényező rokon) magatartásával vagy cselekedeteivel bármilyen formában árt a gyermek(ek)nek.

Amennyiben a távol tartás indokolatlan, úgy a nagyszülő a gyermek lakhelye szerinti illetékes gyámügyhöz fordulhat segítségért. Ott írásban beadhatja a kapcsolattartás rendezésére irányuló kérelmét, illetve jegyzőkönyvbe rögzítheti a történetét ügyfélfogadási időben.

Az eljárás elindítása után a gyámügy ügyintézője felkeresi a gyermeket nevelő szülő(ke)t, és tárgyalást tartanak. Első körben általában igyekeznek megérteni az adott helyzetet és valami egyezségre jutni. Ha sikerül kompromisszumot kötni és a sértett felek megbékélnek, akkor láthatással kapcsolatos megegyezést határozatba is foglalják.

Ha nem sikerül ilyen békés módon rendezni az ügyet, akkor kérhetik képzett mediátor segítségét, aki jobban belemerül a család életébe. Ha a helyzet nagyon súlyos, akkor a gyámhivatal lefolytatja az egész eljárást a gyermek(ek) érdekeit szem előtt tartva.

Ebben szerepel a felek meghallgatása, ha a gyermek elég nagy hozzá, akkor az ő meghallgatása is, környezettanulmányok, tanúmeghallgatások, és egyéb bizonyítóerejű iratok csatolása. Ezzel próbálják felmérni, hogy a szülő(k) jogosan vagy jogtalanul próbálták meg távol tartani a nagyszülő(ke)t az unoká(k)tól. A begyűjtött bizonyítékok mérlegelése után döntenek. Ezt határozatba foglalják, ami korlátozott ideig megfellebbezhető, de jogerőre emelkedve már mindkét fél kötelessége betartani.

Hogy mennyi láthatást ítélnek meg (ha nem volt az eltiltás jogos), az esetenként eltérő. Minden élethelyzet más, ezért figyelembe veszik a felek méltányos érdekét, aktuális körülményeit, egészségügyi állapotát, és sok más tényezőt.