Amikor valaki zsibbadást érez, óhatatlanul azonnal gerincsérvre, vagy más neurológiai betegségre gondol. Ha tényleg sérv okozná a panaszt, akkor sem érdemes kétségbe esnünk, hiszen a zsibbadás hátterében ettől sokkal összetettebb folyamatok is lehetnek.
A hétköznapok során sokféle típusú zsibbadással találkozhatunk: kezdve az olyan kellemes érzésekkel, mint a bizsergés, amint víz ér a bőrünkhöz, a libabőr érzése, vagy egy adott végtag ellazulásával járó zsiborgó érzés.
Ha elkezdjük tudatosan figyelni a kezünket, akkor is érezhetünk egy kis bizsergést, ami az idegsejtek alap működésének eredménye. Vannak kellemetlenebb érzések is, ilyen az, amikor éjszaka felébredve a helytelen alvási póz miatt zsibbadó, érzéketlenné váló végtagjaink okoznak gondot. Szerencsére az eddig felsorolt tünetek legtöbb esetben teljesen ártalmatlanok, nem kell azonnal idegkárosodásra vagy más súlyos betegségre asszociálni – hívják fel a figyelmet a szerzők, Tiba Fanni és Szabó Réka, a Sherlock Rehab gyógytornászai.
Az idegrendszer az élőlények legbonyolultabb szervrendszere
A környezetből felvett ingerek érzékelése, az ebből származó ingerület útja, az agy reakciója egy példán levezetve a következőképpen zajlik:
- Ha rátesszük a kezünket egy asztal lapjára, a bőrben található mechanoreceptorok érzékelik a bőrre ható nyomást és aktiválódnak, továbbítják a jeleket a perifériás idegek révén a gerincvelőbe majd onnan az agyba.
- Az agy ekkor mérlegel és eldönti, hogy veszélyes e a szervezetünkre ez a külső inger. Erre az ingerre az agy általában blokkolással reagál, mert NEM ítéli veszélyesnek a helyzetet. A folyamat ebben az esetben legtöbbször nem is tudatosul, hiszen mindennapos, és nem kell felfigyelnünk rá. Viszont, ha egy forró főzőlapra tennénk a kezünket, az szöveti károsodással járhat, így más receptorok – nociceptorok, termoreceptorok – is aktiválódni fognak, az agy dönt, és elkapjuk a kezünket onnan, szervezetünket megvédve a károsodástól.
- Az agyunk a beérkező jeleket azonban nem csak passzívan fogadja, hanem a már korábban tapasztaltak alapján előrejelzéseket készít. A fájdalmunk erősségét a beérkező inger erőssége mellett, ezek az előrejelzések is befolyásolni fogják.
Hogy jön létre a bizsergő, zsibbadó érzés, ha nincs is külső inger?
Az agyunk a hétköznapok során sok információt kiszűr, azaz nem tudatosul minden inger ami bennünket ér. Ez azért jó, mert ezzel tehermentesít bennünket, így a fontosabb feladatokra tudunk figyelni. Azonban, ha a figyelmünket a testünkre irányítjuk, akkor olyan jeleket is megtapasztalhatunk, amiket addig nem, azaz a figyelem felerősítheti az addig még észrevétlen érzékeléseket is.
A zsibbadás érzésének a megjelenése járhat félelem megjelenésével is, hiszen olyan új dolgot érzékelünk, ami a megszokottól eltér. A félelmünket tovább növelheti, ha az interneten utána nézzünk a zsibbadásunk okainak, ami még ijesztőbbé teszi az egészet. A figyelem már önmagában is testérzeteket generál, a tudatunk pedig a félelem miatt még jobban szűkül, még inkább figyelni kezdjük a testünket.
Ha félünk a bizsergéstől, és emiatt elkezdjük figyelni magunkat, felerősítjük vele a bizsergést – kialakul az ördögi kör.
Mi okozhat bizsergést?
- Paresthesia – az ideg “bántalma” – ez általában hosszan tartó mechanikai stimulus hatására alakul ki azért, mert az idegsejtek vérellátása csökken, és a tápanyag- és oxigénhiány bizsergő érzést okozhat. Átmeneti állapot, a kényelmetlen pozíció megváltoztatásával a tünet mérséklődik.
- Perifériás neuropathia – nem érinti a központi idegrendszert, kialakulhat végtagsérülések kapcsán. Ide tartoznak az alagút szindrómák, amikor egy adott ideg tartósan nyomás alá kerül. Ma már tudjuk, hogy az idegi bántalom az adott ideg lefutása mentén bárhol kialakíthat fájdalmat, akár távolabbi szegmensben is, mint ahol az idegi bántalom ténylegesen jelen van.
- Centrális neuropathia – az idegek kompresszióját nyaki eredetű porckorongsérv is kiválthatja, nyomhatja a kilépő ideggyököket. A tünetek azonban a nyaktól távolabb is megjelenhetnek akár az arcon, a felső végtagon, a lapockatájék területén attól függően, hogy melyik csigolya magasságában alakult ki a mechanikai elváltozás.
- Centralis szenzitizáció – ha az inger hosszan fennáll, akkor egy idő múlva már nemcsak az adott szerv receptorai lesznek érzékenyek, hanem az információt szállító idegekben és a gerincvelőben is gyulladásos mediátorok jelennek meg. Emiatt kialakulhat generalizált fájdalom, vagy generalizált zsibbadás. Ekkor már az agyunk képtelen eldönteni, hogy honnan indul a probléma és megjelenik a másodlagos vagy kisugárzó viscerális fájdalom, zsibbadás, bizsergés.
Hogyan ismerhető fel, hogy valóban fennáll az idegi érintettség?
Idegi érintettségre gondolhatunk például akkor, ha:
- mindig ugyanott – azon a vonalon/sávon/ponton – zsibbad vagy érzékeny a terület, illetve mindig ugyanazoknál a mozdulatoknál jelentkezik.
- ha fájdalmas a gerinc területe és/vagy bizonyos mozgásokra fokozódik a zsibbadás.
Vannak olyan esetek, amikor a zsibbadás kezelése nem a gyógytornász feladata – az intenzív, gyorsan romló tünetek esetén mindig forduljunk orvoshoz.
Milyen kezelési lehetőségei vannak a zsibbadásnak?
A megfelelő kezelési módszereket a részletes anamnézis, mozgásvizsgálat és palpációs vizsgálat után választjuk ki. Ezek lehetnek:
- Ortopéd manuálterápiás módszerek (Maitland, Mulligan manuálterápia)
- Neurodinamika, más néven idegmobilizáció
- Stecco-féle fasciamanipuláció
Az emberi test bonyolult és összetett, működését rengeteg külső-belső tényező befolyásolja. Fontos, hogy ismerjük a testünk jelzéseit, és megtanuljuk megfelelően kezelni azokat.
Forrás: sherlockrehab.hu, a cikk szerzői: Tiba Fanni, gyógytornász, manuálterapeuta és Szabó Réka, szenior gyógytornász, manuálterapeuta
A cikk teljes verziója és a felhasznált források listája: sherlockrehab.hu
