A titok a részletekben rejlik.

Alig hiszünk a szemünknek: hiába tudjuk, hogy ezek a csokrok nem valódiak, a megszólalásig úgy festenek. Olesya Galushcenko virágai gyönyörűek és elképesztő tehetségről tesznek tanúbizonyságot. Az ukrán nő korábban hidraulikus mérnökként dolgozott, személyes kihívásként fogott bele a porcelánvirágok készítésébe. 7 évvel ezelőtt, a gyes időszaka alatt határozta el, hogy saját kézműves projektbe kezd.

A nő autodidakta módon tanult meg mindent, nem járt drága, fizetős tanfolyamokra, de az interneten szívesen barangolt.

Ez azonban csak a kezdeti lépés volt, mivel hamar rájött, hogy a polimer agyag nem a legmegfelelőbb anyag az elképzeléseihez. Így maga kísérletezett, és úgy találta, hogy a hideg porcelán megfelel számára.

Miközben a porcelánnal próbálkozott, Olesya észrevette, hogy akkor tud szinte tökéletes virágreplikát készíteni, ha tényleg tökélesen élethű a virág minden egyes része. Ezért beleásta magát a botanikába, darabjaira szedte a virágokat, és természetbúvárként tanulmányozta a legapróbb részleteket is. Fogkrémből lenyomatot készített a porzókról, a szirmokról, a levelekről.

Miután a lenyomatok elkészültek, a tehetséges művész szalaggal bevont drótból elkészíti a csokor vázát. Minden darabot alaposan fed porcelánnal, szigorú rendszer szerint építi fel a csokrot. A remekművek egy napig száradnak.

Ehhez a munkához sok időre van szükség: egy pünkösdi rózsa egy napig, egy szál orgona egy hétig készül. Mondani sem kell, magas áruk ellenére várólista van a porcelánvirágokra, sokan szeretnének belőle rendelni.

Ezek a virágok örökké virítanak, de nem ajánlatos őket nedves helyen vagy tűző napon tárolni. Időnként porszívó és vizes rongy segítségével tisztíthatjuk meg óvatosan a csokrot.

Noha Olesya számára készítésük igazi terápia, azért bevallotta, hogy alaposan igénybe veszi a munka, különösen a szemeit és a hátát.

Olesya minden egyes részletet kézzel készít. Annak ellenére, hogy rengeteg ajánlatot, felkérést kap, a művész nem tart workshopokat, nem készít bemutatóanyagot, szeretné megőrizni a készítés titkát magának.

Képek: Olesya Galushcenko