Tony Williams hihetetlenül egyedül maradt, miután felesége, Jo elhunyt.
A nyugdíjazott orvos tavasszal vesztette el a kedvesét 35 közös év után, akivel nem lehetett gyermekük. Rokonai messzebb élnek, így már nincs kihez szólnia. Ezen szeretett volna változtatni, egyelőre sikertelenül.
Miután szembesült a magány nyomasztó érzésével, Tony először újsághirdetést adott fel, hogy szeretne barátkozni. Nem voltak ezzel kapcsolatban nagy elvárásai, egyszerűen csak társaságot szeretett volna, hogy legyen kivel beszélgetnie. Miután a hirdetés eredménytelennek bizonyult, névjegykártyát készített és azt osztogatta a boltban vagy az utcán sétálgatva. Sajnos ez sem vezetett sikerre. Végső kétségbeesésében egy posztert rakott ki az ablakára a következő felirattal:
„Elvesztettem Jo-t, szeretett feleségemet és lelki társamat. Nincsenek barátaim vagy családom, nincs kihez szólnom. A szüntelen, 24 órás csend elviselhetetlen szenvedés. Segítene valaki?”
Ezzel valószínűleg nincs egyedül. Sok, hozzá hasonló idős ember él szerte a világon, aki magányos csendben tölti a mindennapjait. Neki volt bátorsága, hogy nyilvános hirdetéssel próbáljon barátokra szert tenni, de sokan inkább csak csendben szenvednek.
Néha pedig tényleg elég lenne egy jó szó, egy kis odafigyelés, ami nem kerül semmibe, de másnak a világot jelentheti!
Forrás: Unilad
